Hazaértünk Osloba. Reggel 11-kor indult a vonatunk Geiloból, és 4 óra hosszú volt. Elgiszem, hogy a világ egyik legszebb útvonala. Persze verőfényes napsütésben hagytuk magunk mögött a környéket, csak hogy még jobban fájjon! 😀
Az úton Attila szemfüles volt és a büfékocsiban talált nekem bergeni kólát! ♥️ Persze meggondolatlan volt, addig békésen szunyókáltam, de ahogy megittam, felpörögtem és nem hagytam olvasni, mert folyton bökdöstem, hogy nézzen már ki az ablakon, mert ez a tó nyilván ezerszer szebb, mint az előző 12…
Szóval az utunk simán telt, gond nélkül hazaértünk. A növények is túlélték ezt a két hetet. Másnao még csináltunk egy levezető 11 km-es túrát Ullevalseteren-hez, csakhogy ne teljen el nap túra nélkül és talán még mászni is elmegyünk.
Itt az idei kalandunk vége. Újra megfogadtuk, hogy ilyet aztán soha többet! 🙂 Egyszer csak tanulunk majd belőle. Gyönyörű volt, szívás volt, de lenyomtuk! Megint lesz mit mesélnünk nektek otthon, mi már várjuk nagyon! ♥️
