Reggel nem keltünk a legjobban, kicsit mindenkinek nyűgös éjszakája volt (meleg, rossz álmok vagy épp egy kiskutya könyököt nyalt…) Ráadásul reggelt minket (Orsit, engem és Borkát….persze senki nem képzelte, hogy Attiláról beszélünk, ugye?) Szóval reggel minket megkergettek a sirályok. 🪿 Csak azt láttam, hogy eltotyogott mellettünk egy fióka és már tudtam, hogy baj lesz…. Hát igencsak sietősre vettük a távozást 😅 Azért a négy csillagos reggeli kárpótolt minket sokmindenért ☺️
És hiába szólt MINDEN körülmény ellenünk, elértük a 10-es vonatot!!! (A kövi csak délben ment volna, szóval nagy tapsot kérünk, elsősorban Attilának).
Egy röpke 18 perces vonatút után leszálltunk Tangen állomáson és elindultunk a kis Airbnb-s házunk felé. Ma is csodálatos időnk volt (szinte már túl csodálatos, mert borzasztóan erősen süt a nap, de legalább Orsi nagyon boldog) viszont ma eltértünk a tó mellől és egy kicsit jobban elmásztunk a Pilgrimsleden felé. Csodálatos kis nyaralók, vidéki házak és gabonaföldek mellett tekeregtünk el. Gyönyörű (és nagyon barátságos) lovakat is találtunk, akiknek persze megvakargattuk az orrát.
Aztán annyira eltekeregtük magunkat, hogy véletlenül betévedtünk egy építési telekre, ahova nem lett volna szabad, és aztán úgy bementünk, hogy nem tudtunk kijönni… Végül Attila talált a kerítésen egy akkora lukat hogy kifértünk rajta mi is és a táskáink is 😅 Ha elvisz minket a norvég TEK akkor tudjátok, hogy ez volt a bűnünk.
Azért a mai túra jóval keményebb volt (17.5km, ebben már volt csinos makd’ 400 méter emelkedés): volt itt autóúttól kezdve földúton át, erdei kisösvényig minden. Kidőlt fákkal, hangyákkal és a tűző nappal is meggyűlt a bajunk itt-ott. Azonban minden egyes qrva lépést megért a mai nap, mert a szállásunk…..te jó ég. Ha létezik földi paradicsom ezen fődön, akkor mi bizony megtaláltuk. (Lásd mellékelt képek)
Mindenki gyorsan lecsutakolta magát, Attila és Orsi együttes erejével elkészült a vacsora (bolognai feketeerdei sonkával meg chedar sajttal…just sayin’), kitöltöttük az újzélandi borocskánkat és kikotlottunk a teraszra elfogyasztani ezt a csodás vacsorát. Az idő továbbra is kifogástalan. Kifingott a banda, csak nézni tudunk ki a fejünkből. A vacsit lefojtottuk egy kis muffinnal azért, mert mindenki tudja, hogy mire vagyunk képesek, ha evésről van szó. Ez a nap ennél jobb már nem lehet. Megpróbáljuk megvárni a naplementét, mert ha a számításaink helyesek, azt pont telibe fogjuk látni a tó túloldalán. Csak hogy ne csak tökéletes legyen ez a nap, hanem egyenesen giccses is ☺️
Örülünk, hogy szuper okosak voltunk, ugyanis a holnapi napot pihenésre szántuk, így két napot töltünk ezen a helyen. A terveink szerint csak kiülünk a panorámás kis teraszunkra könyvet olvasni és nyálat csorgatni. De ha teszünk egy picike kört a környéken (minden elcseszett kalandunk így kezdődik) az is vélhetően szuper lesz. Már várjuk! ♥️
