A reggelt szitáló esőben és borult éggel indítottuk: itt az igazi Anglia. Szóval esőkabikat elő, szandálok a feladósba… Hát egy órába ha telt, mire kisütött a nap.
A napnak két különlegessége lett. Az első: mindenütt birkák és bocók. Hol a hídon jöttek magabiztosan (birkához képest) szembe, hol a kapukat állják el, de szinte a teljes út legelőkön vezetett át.
És így értünk el a történetünk főszereplőjéhez és a másik érdekességéhez: A FALHOZ. Először csak egy-egy kisebb maradvány volt a térképen, amit legtöbbször meg se találtunk. Majd elértünk a Lanercost Priory-hoz, ami, bár nem a fal része volt, de Edward király korából maradt. És itt az első tearoom-ot is kipróbáltuk.
Innentől fogva hol egy 10-20m fal, hol egy milecastle, hol egy megfigyelőtorony bukkant fel. Egészen Birdoswald-ig, ahol nagyobb erődöt építettek fel anno egy teljes cohors állomásoztatására.
A következő célunk már a szállás volt, ahova nem egészen erőtől duzzadva, töretlen lelkesedéssel érkeztünk. De a Fish and Chips és a pite sok mindent megold 🙂
