Amikor tél és nyár összeér
Reggel Liza diktálja a tempót, ébresztő 6 és 6:30 között 🙂 Attila is meglepőan hamar összeszedte magát és útnak indultunk, hogy mihamarabb kirándulhassunk.
Amit az első éjszaka után tudni érdemes Coloradoról: borzasztóan száraz a levegő! De komolyan mondom, orrfájdítóan, bedugulósan száraz. Dorkáék már asszimilálódtak, de mondták, hogy sokan nem bírják és párásítják a lakást, amit az én nyamvadt, nagyon párás norvég levegőhöz szokott ormányom maximálisan megért. Szóval nekem az éjszakák borzasztóan hosszúak, és küzdelmesek, 2-3-4 óra alvással. Attila… Hát tudjátok. Ő alszik. 😀
Szóval reggeli után gyorsan feldobtuk magunkat a Rocky Mountain nemzeti parkba. Los Angeles és Kalifornia sivatagos-kaktuszos-homokos-nyárias világa után végre otthon éreztük magunkat. Konstatáltuk, hogy nekünk a hegyek valók 🙂 Sokkal jobban tetszik nekünk ez a fajta táj, ami erdős-fás, havas hegycsúcsokkal. Meg jeges túraösvényekkel. A túrán fölfele küzdöttünk, mint malacok a jégen (főleg akinél éppen Liza volt, mert hát seggre esni gyerekkel luxus.) Nagyon szép madarakat és amerikai csíkos mókusokat láttunk útközben. Érintettünk több befagyott tavat és még hóembert is építettünk! (Egy kőkemény 20 centi magasat!)
Az érdekes az egészben az volt, hogy nem volt annyira hideg, sőt, ha sütött a nap, akkor elkezdtek lekerülni a kabátok is. Lefele könnyebb dolgunk volt már, mert kicsit megolvadt a jég az ösvényeken és már nem csúszott annyira.
Dorkáék ebédre elvittek minket egy nagyon jó kis nepáli kajáldába, ahol ittunk egy elképesztően finom, sherpa chai-nak nevezett, fehéjas mézeskalács ízű, tejes teát (amit, mint a jó amerikai filmekben a kávékkal lenni szokott, folyton újratöltötték nekünk!) Én vagy 3-4 bögrét felhörböltem!
Utána még sokat nézelődve a kocsiból visszagurultunk Boulderbe. Útközben nagyon sok amerikai öszvér szarvast láttunk, akik kifeküdtek napozni.
Este együtt vacsiztunk Dorkáék egyik barátjával egy helyi burgerezőben. Minket nem vitt rá a lélek, hogy bölény burgert együnk, maradtunk hát inkább a klasszikus vonalon.
Degeszre zabálva értünk gurultunk haza, mindenki hamar kidőlt este 🙂
